Az MSX egy a Zilog-80 processzorra építő otthoni számítógép szabvány, melynek első megvalósításai 1983 őszén kerültek a piacra, és egészen 1995-ig voltak kereskedelmi forgalomban. Érdekes megemlíteni, hogy az MSX standard megalkotásában a ASCII Corporation és a Microsoft közösen vettek részt, azzal a céllal, hogy egy olyan szabványt alkossanak mint például az akkoriban népszerű VHS a videó világában (a Microsoft végül kiszállt a közös tervezésből). Az MSX gépeket olyan a számítástechnikai szegmensben lábukat egyre inkább megvető óriáscégek gyártották, mint a Sony, 
Yamaha, Panasonic, Toshiba, Daewoo vagy épp a Philips. A gép az USA-ban kevésbé volt elterjedt, viszont óriási népszerűségnek örvendett Japánban, a közel keleten, Brazíliában, a Szovjet Únióban, és néhány nyugat-európai országban. A sok előállító miatt nehéz megmondani hányat adtak el a gépekből, de egyes becslések szerint csak japánban 5 millió MSX alapú gép talált gazdára.
A gép nevén is tetten érhető a Microsoft érintettsége, ami egyes állítások szerint a "MicroSoft eXtended BASIC" mozaikszava (milyen érdekes, hogy 1986 után amikor kicsit alábbhagyott a szabvány sikere a Microsoft elkezdte letagadni hogy az MS kezdőbetűk a cégre utalnak). Alapvetően kétféle változata volt a gépeknek, egy aminek BASIC, a másiknak pedig DOS volt az operációs rendszere. Végül a szabvány sosem nőtte ki magát az eredeti szándék szerint világméretűvé, de figyelemre méltó hogy az oktatásban milyen széleskörben használták. A Szovjet Únióban Egy egész generáció nőtt fel rajta, sokukból programozó is vált a későbbiekben. Ott a gépeket még hálózatba is kötötték.
Mielőtt a Nintendo nagysikerű játékgépei megjelentek, a nagy japán játékstúdiók, mint például a Konami vagy a Hudson Soft mind MSX gépre fejlesztettek. Így volt ez a Metal Gear sorozattal is, ami eredetileg MSX-re jelent meg.
Kezdetek és fogadtatás
A 80-as évek folyamán a Japán ipar fellendülőben volt, és a nagy elektronikai vállalatok Kazuhiko Nishi vezetésével összefogtak, hogy kidolgozzanak egy kifejezetten otthoni felhasználásra szánt általános célű számítógép szabványt - lévén a korabeli gépek meglehetősen eltérőek és inkompatibilisek voltak. Olyan cégek kezdtek MSX gépeket gyártani mint a GoldStar, Philips. A szabvány előnye az volt, hogy minden olyan hardware és szoftver melyen az MSX logó volt feltüntetve kompatibilis volt egymással. Ez természetesen az egyes perifériás bemeneti eszközökre is ugyanúgy vonatkozott, például játékkazetta, joystick és a többi. Valójában manapság is tanúja lehetünk az ilyesfajta tervezési modellnek, hiszen a mai gépek is olyan alkatrészekből épülnek fel melyek szabványosítva vannak, nagy mértékben kompatibilisek, legfeljebb a teljesítményükben térnek el. Természetesen az egyedüli inkompatibilitást az eltérő operációs rendszer szoftverek okozzák.
1983 Június 27.-én egy sajtókonferencián jelentették be az MSX-et, és az előállító vállalatok a tervezett megvalósításaikat. A japán cégek szándékosan elkerülték a túlságosan versengő amerikai piacot, amit épp a Commodore vezette árháború jellemezte. Egyedül a Spectravideo ért el kisebb sikereket az amerikai piacon.
A 80-as évek második felében már Európa jelentette a legnagyobb játék szoftver piacot, amit a Commodore 64, az Atari és a ZX-Spectrum uralt. A piac telítetté vált, és az MSX soha nem tudott itt igazán népszerű alternatívává válni. Mint a bevezetőben megemlítettem az MSX Japánban, a közel keleten, Brazíliában, és a Szovjet Únióban ért el átütő sikert.
Fejlődés
Az MSX négy generációt élt meg, és mindvégig megőrizte a Z-80 kompatibilitást, habár a kései modellek már elindultak egy más irányba is hogy növeljék a gép sebességét. Az alábbi generációkat lehet megkülönböztetni:
- MSX
- MSX2
- MSX2+
- MSX turboR (csak japánban jelent meg)
Általánosságban elmondható, hogy a fejlődés elsősorban a több és jobb chip beépítését jelentette, ezáltal növelve a gép sebességét, jobb video megjelenítést és hang generálást. Természetesen a BASIC is szépen lassan lépkedte a szinteket. A MSX turboR-ben már BASIC 4.0 volt, még MIDI kompatibilis ki és bemenettel is fel volt vértezve, sőt még 4 MB-os firmware-es is volt!
Hardware paraméterek
Egy tipikus MSX gép a Spectravideo SV-328 paramétereit követte. Lényegében az összes alkatrész már debütált valamely játékra szánt gépben (pl. ColecoVision), tehát a gyártóknak csak "le kellett emelnie a polcról". Egy MSX gép egyszerre játék konzol és általános célú CP/M-80 típusú gép.
A Zilog-Z80 chip rengeteg a 80-as években napvilágot látott gépnek volt a lelke, egy 8 bites chip ami 3.58 Mhz feldolgozási sebességre volt képes. Megmosolyogtató tény, hogy az első generációs MP3 lejátszók nagy többségében újra életre hívták a jó öreg Z-80 chipet, de azokban a kütyükben már csak MP3 dekódolás volt egyedül a feladatuk, nem egy egész gép adjusztálása :)
A grafikus chip egy Texas Instruments TMS9918 volt, aminek 16 Kb dedikált video RAM-ja volt. A hangért és az I/O egyes részfeladataiért egy General Instrument AY-3-8910 volt a felelős. A programozható perifériás interfész chip egy Intel 8255 lett, mely a párhuzamos I/O kezelését (pl. billentyűzet) végezte.
Néhány késői modell, - nagyobb árrés reményében - egy egyedi integrált áramkört kapott "MSX-Engine" néven, ami rengeteg feladatot végzett el egymaga.
A szabvány előírt legalább egy cartridge helyet, de a legtöbb modell kettővel is el volt látva. Egy MSX cartridge nagyjából akkora volt mint egy magnókazetta. A magasabb előállítási költség ellenére népszerű formátum volt a megbízhatósága és könnyű használhatósága miatt. A legtöbb játék magnókazettán vagy catridge-en jelent meg mivel ez a kettő médium volt a szabvány része. Ennek ellenére hamar megjelentek a floppy lemez meghajtók.
MSX lemezmeghajtók
Némi trükközésre volt szükség, hogy floppy lemez meghajtót tudjanak az MSX-hez gyártani. A meghajtóknak egy speciális catridge-re volt szüksége. Az MSX1 generációs gépek némelyike már beépített meghajtót is tartalmazott. A lemezek szabványos 4.5" (89mm) méretűek voltak.
Az MSX lemez kezelő rendszere az eredeti MS-DOS rendszerét bővíti ki. Sok tény ami az MS-DOS-ra vonatkozik, igaz lehet az MSX-re is. A fájlnevek például ugyanúgy 8.3 karakteres formátumban vannak limitálva, valamint csak nagybetűből állhatnak, a szóköz nem megengedett. Egy lemezen legfeljebb 112 fájl lehet. Nem hozhatóak létre almappák.
Kétféle helyettesítő (wildcard) karaktert támogat a rendszer: * és ?. A csillag az összes karaktert helyettesíti, a kérdőjel opcionális tetszőleges karaktereket jelöl.
A géphez legfeljebb kettő lemezemeghajtó egységet lehet csatlakoztatni, melyek betűjele A: és B:
A lemezek egyaránt elérhetőek MSX-DOS vagy BASIC rendszerből is.
MSX-DOS
Az MSX-DOS az első MS-DOS verzióra alapszik. Köztudott, hogy utóbbi pedig egy kissé módosított CP/M klón. Így tehát néhány CP/M program azonnal, vagy apróbb módosítások után lefut mind az MS-DOS és MSX-DOS rendszereken is. A kötegelt fájlok (.BAT), és futtatható (.COM) fájlok egyaránt futtathatóak az MSX gépeken.
Érdekes megfigyelni, hogy a parancssorban a CP/M mintájára, a meghajtó betűjelét > karakter követi.
A teljes parancskészlet nagyjából 15 parancsot foglal magába: basic, copy, date, del, dir, erase, format, mode, pause, rem, ren, rename, time, type, verify
További érdekesség, hogy az autoexec.bat helyett egy autoexec.bas nevű BASIC nyelven írható fájl fut le a bootolás után.
Játékok
Az MSX játékok lényegében a korai DOS játékokra emlékeztetnek leginkább, de sokkal kidolgozottabak. A portálon olvass utána a Metal Gear-nek példaként.
