Mélyen a 80-as években járunk, amikor is 1984-ben az Amstrad nevű cég piacra dobta első valamire is való számítógépét. A neve így a vállalat nevéből, majd a Colour Personal Computer (színes személyi számítógép) rövidítésből áll. Az Amstrad szerintem nem egy újabb IBM klónt, mindinkább egy egyedi gépet akart létrehozni, de mivel a két gép hasonló volt - közös CP/M kernellel rendelkezett - nem volt kizárt hogy akár módosítások nélkül futtasson más gépre szánt programokat. Egészen 1990-ig kitartott ennek a szériának az életútja. Leginkább hasznát azok vették akik más - népszerűbb - gépekre akartak programot írni, mivel akár 576 Kb-ig feltornázható volt a memóriája - ami nem volt elmondható más akkori gépekről. Persze ez a tulajdonsága sem volt sokáig egyedülálló. Korabeli vetélytársai a Commodore 64 és a Sinclair ZX Spectrum voltak. A teljes életciklusa alatt 3 millió darabot adtak el belőle.
6 különböző modell készült: CPC464, CPC664 és CPC6128, később pedig a 464plus és 6128plus. A utolsó modell egy gyenge próbálkozása volt az Amstradnak belépni a játék konzol piacra, a GX4000 nagy, fucsa külsejű, és nagyon minimális kiadása az elődjeinek. Nem igazán vált népszerűvé - de valljuk be érdekes próbálkozás...
Az összes modell a kor nagyágyújának számító Zilog Z80A processzorral volt ellátva (4 Mhz). Volt 64 Kb és 128 Kb-os alapgépek, de mind bővíthető volt maximum 576 Kb-ig. CP/M 2.2 vagy 3.0 kernellel, és AMSDOS vagy Locomotive Basic 1.0, 1.1 operációs rendszerrel volt felvértezve. Programjainkat elmenteni, vagy másokét behívni magnó kazettáról, vagy 3 inches floppy lemezekről lehetett. Igazán a catridge (eprom játék kazetta), nem volt olyan népszerű ennél a szériánál.
Az Amstrad nem egy szabványos hajlékony lemez szabványt, hanem a Hitachi 3 inches (360 Kb, két oldalú) lemezeit választotta, miközben a pc ipar pont a Sony 3.5 inches formátumára kezdett áttérni. Természetesen később külső cégek előálltak olyan megoldásokkal amivel többféle lemezt is képes volt kezelni.
Saját Basic op. rendszerrel és programozói környezettel rendelkezett, ami nagyban hasonlított a C64 Basic V2-höz. És mivel CP/M alapú volt sokféle, elsősorban fejlesztői és üzleit szoftvert képes volt futtatni, akár teljesen más rendszerekét. Készült hozzá C, Pascal fejlesztői környezet is, de inkább a Z80 natív Assembly volt a nyelv amin programozták. Megjegyzés: Az Assembly az a nyelv, ami a legközelebb áll a processzor nyelvéhez.
Érdekesség: SymbOS névvel készült hozzá multi-tasking (több feladat kezelős) op. rendszer is!
Rövid életútját tekintve, azt gondolnám kevés játék született rá, pedig ebben is sikeres volt a széria. Ezt inkább annak tulajdonítom, hogy sok sikerjátékot portoltak rá. Igazából elenyésző játékot írtak kifejezetten CPC-re.
